2016. április 8., péntek

Italia, Italiani, Erasmus

Szösszenetek az Erasmusos létről és az olasz életérzésről.

Numero 1: Eddig is tudtam, hogy az olaszok nem szívbajosak. Na de, hogy ennyire?? A dolgokhoz való alapvető hozzáállásukat össze lehet foglalni egyetlen szóban: Domani (azaz holnap). Bármiről is legyen szó az még úgyis ráér! Ha e-mailt írsz a válaszig talán heteket is kell várnod, ha reggel 9-kor van órád késhetsz legalább negyed órát a tanár sem fog előbb érkezni.

Numero 2: Olaszország, ahol az embert ledudálják a zebráról, ahol a buszmegállóban is lazán lehet parkolni és ez nem zavar senkit, ahol éjszaka a körforgalom kellős közepén meg lehet állni, ahol megkérheted a buszsofőrt, hogy várjon már meg amíg visszaszaladsz valamiért, ahol a buszmenetrendet felesleges nézni, úgysem akkor jön a busz amikor várnád , ahol a közlekedési táblák és lámpák csak dísznek vannak, ahol a KRESZ könyv teljesen felesleges, már ha egyáltalán létezik itt olyan.

Numero 3: „ Sajnálom nem beszélek olaszul” „Köszönöm, nem kérek táskát” a Ciao mellett ez a 2 mondat a leghasznosabb, meg persze sok egyéb. Jobb, ha tudsz pár alap kifejezést, az angoloddal nem mész sokra sehogy sem. Viszont annak ellenére, hogy nem beszélnek sokan angolul nagyon segítőkészek, addig mondják és mutogatnak amíg meg nem érted. Si, capisco.

Numero 4: Erasmus alatt semmi sem úgy történik, ahogy te tervezted. Ha végre szeretnél egy nyugodt estét, esetleg éjfél előtt ágyba bújni, valaki úgyis kopogtat az ajtódon vagy jön egy üzenet Whatsappon, hogy gyere csak egy filmre, csak egy kicsit bemenni a városba, nem maradunk ám sokáig…És megint egy újabb élmény. Már több mint egy hónapja vagyok itt, de még mindig minden alkalommal új embereket ismerek meg, imádom!

Essék pár szó a Paviai eseményekről is. Vasárnap érkeztem vissza az otthon töltött húsvéti szünet után, jó volt kicsit otthon lenni a kutyusaimmal, na meg persze a családdal. Túléltem életem első egyedül repülését, igaz okoztam egy kis galibát, mivel sikerült rossz helyre ülnöm, de ebből kifolyólag újabb olasz ismerősöket szereztem, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot. Megéri néha szerencsétlenkedni :D



A héten részt vettem egy rádió interjún is az egyetemen. Az Erasmusos életről, az iskoláról kérdezgettek, illetve Olaszországról, hogy mennyire szeretek itt élni, merre utazgatok stb. Nagy élmény volt számomra, még sosem jártam igazi stúdióban.



Buon fine settimana!

Csenge 04.08.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése