Sicilia siamo arrivati

Cari tutti!

Múlt héten bakancslistám egyik pontját sikerült kipipálnom, eljutottam álmaim egyik helyszínére, Szicíliába. Kalandos utazásunk szerdán reggel kezdődött, elsőként Palermóban landoltunk. A reptér maga pár száz méterre fekszik a tengertől, nagyon szép de már itt érzi az ember, hogy bizony délen van. A reptérről a belvárosba taxival jutottunk el, ugyanazon az áron, mintha busszal mentünk volna. ami azért nem mindegy. Már korábban említettem, hogy az olaszoknak van egyfajta vezetési stílusuk, na a szicíliaiak ennél még rosszabbak! Őrület ami az utakon folyik.

Landolás előtt

Elfoglaltuk a belvárosi szállásunkat, ami szerencsére nagyon jól frekventált helyen volt, közel a fő utcákhoz és éttermekhez. Nem is haboztunk sokat, elsőként Palermo egyik strandját, a Mondello beach-et teszteltük. A központból busszal lehet ide eljutni, a helyiek nagyon szeretik, homokos a strand és a víz is nagyon tiszta. Sajnos mi csak éppen megmártózni tudtunk, nem volt kimondott strand idő, de a homokban heverészést is nagyon élveztük.

Mondello beach

Másnap nyakunkba vettük a várost, hogy megnézzük Palermo építészeti csodáit. Sétánkat az óváros központjában kezdtük a Quattro Canti-nál, ami tulajdonképpen négy saroképület jelent Habsburg uralkodók szobraival díszítve. Innen pár méterre található a Piazza Pretoria. A teret „Piazza della Vergona” azaz a „szégyen tereként” is emlegetik, ugyanis a szökőkút kialakításához több házat is le kellett rombolni. A szökőkúton kívül itt található még egy templom és a városháza is. Sétánkat a Via Maqueda-n folytattuk, és elértünk Olaszország legnagyobb színházához, a Teatro Massiomo-hoz. Európában egyébként ez a harmadik legnagyobb színház. Aki látta a Keresztapa harmadik részét, annak ismerős lehet, ugyanis itt forgatták a zárójelenetet. Megnéztük a Palermoi katedrálist is, ez inkább kívülről volt lenyűgöző, több évszázad építészeti stílusait ötvözi.

Quattro Canti

Piazza Pretoria

Teatro Massimo

Katedrális

Panoráma a Katedrális előtt

És ha már Palermo, nem hagyhattuk ki a félelmetes hírű piacokat és utcai kajákat sem. A nyüzsgő piacok szűk, zegzugos utcákon helyezkednek el hosszan, roskadó, lakatlan házak között, kóbor állatok mindenfelé, olykor elviselhetetlen bűzzel, igazi gettó. Itt minden megtalálható, gyümölcsök, zöldségek, tengeri herkentyűk, húsok, helyi édességek, termékek, kínai cuccok… Éjszakára azonban átváltozik a környék, a bárok kinyitnak, a piaci kofákat bulizó fiatalok váltják fel, szól a zene mindenhonnan.

Vucciria piac

Ballaró piac

Palermóból vonattal utaztunk át Cataniaba, este érkeztünk meg, így a városban csak sötétben tudtunk körülnézni. Számomra teljesen más volt mint Palermó. Az utcákon sétálva saját szemünkkel láttunk kétesnek látszó „tranzakciókat”, bandákat, útszéli lányokat… nem mondhatnám, hogy biztonságban éreztem magam, de nagyon örülök, hogy ezt a világot is láttam.

Catania főtere

Másnap egy egésznapos Etna túrán vettünk részt. Izgatottan vártuk, ugyanis éppen kitörés volt a vulkánon. Cataniaból busszal lehet eljutni az Etnához, 1900 m magasságig visz fel. Onnan 30 euró ellenében felvonó visz 2500 m-ig vagy gyalogbusz, ingyen. Mi az utóbbit választottuk. Magyar ember lévén nem szoktam hozzá a magas hegyekhez, így eszembe sem jutott, hogy esetleg a hegyen majd hideg lehet, hát az lett -2°C…Magamra aggattam amit tudtam aztán uccu neki. Az elején még nem volt gondunk, feljebb érve azonban a szél nagyon erősen fújt, homokviharok voltak, többször is meg kellett állnunk. Nem bántam, csodálatos élmény volt! Sétáltunk a felhőkben, gyönyörködtünk a kilátásban, éreztük a vulkán kénes szagát és mindezt egy éppen működő vulkánon! Nagyon örülök, hogy ezt megtapasztaltam, életre szóló élmény volt.

A felhők magasságában

Az Etnán, mögöttem a csúccsal

Etna

Búcsú Szicíliától, avagy repülés az Etna felet

Mára zárom soraimat. Aki a gasztronómiát hiányolta ne csüggedjen, jövő héten gasztroblog következik csupa finomságokkal. Mindenkinek szép hetet!

Ciao!

Csenge 2016.05.28.

Giorni feriali, tempo brutto

Cari tutti!

Lassan a vizsgaidőszak felé közeledve az Erasmusos életbe is beköszöntek a szürke hétköznapok. A bulizással, szórakozással töltött éjszakák száma redukálódik, míg a tanulószobában könyvek fölött töltött órák száma  monoton nő. De azért nem tragikus a helyzet, Erasmuson képtelenség unatkozni!

Az utazással telt, fárasztó hétvégék után, az utolsó két hétvégém nyugisabban telt. Végre tudtam egy kicsit aludni, mozogni, a folyóparton napozni, bár nem túl sokat, ugyanis mostanában esős idők járnak. Hideg van, fúj a szél, esik, a fűtés sem működik, most a napos Itália mégsem olyan napos. De mint ahogy mindennek, ennek is megvan az előnye, van nyomós ok iskolakerülésre és azok a szobában filmnézéssel eltöltött esték sem rosszak.

Egy szép napsütéses délutánunk azért akadt, így meglátogattuk a közeli Certosa di Pavia-t. A városka legfőbb látnivalója a reneszánsz és gótikus stílusban épült kolostora, amely méretét tekintve a legnagyobbak között van Olaszországban. A ’ Certosa’ név a kartauzi rend olasz nevéből származik, a kolostor a mai napig a kartauzi rend szerzeteseinek ad otthont, akik szorgalmasan dolgoznak. Az általuk készített termékek (pl italok, édességek, sajtok…) megvásárolhatóak és emellett naponta többször is tartanak idegenvezetést a kolostorban és a hozzátartozó barátházikókban.

A kolostorban tett sétánk után heverésztünk kicsit a fűben jó Erasmus diákok szokásaihoz híven, majd megtanulta mindenki hogyan kell akácvirágot enni magyar módra :D Paviaba visszatérve megérkezett velünk a rossz idő is sajnos, ami hosszú ideig maradt vendégségben…

Ami a továbbiakat illeti.... Következő héten Szicíliába utazom és remélhetőleg temérdek élményről tudok majd mesélni.

A presto,
Csenge



2016.05.15.

Prossime fermate: Bologna e Firenze

Cari tutti!

Ismét egy utazással teli hétvégét tudhatok magam mögött, ezúttal Bologna és Firenze utcáit jártuk be. Szombat reggel érkeztünk meg Bologna Centrale állomásra, szokás szerint magunkba döntöttünk egy cappuccinot és felkerekedtünk. A belváros felé vettük az irányt, első megállónk Bologna legismertebb tere, a Piazza Maggiore volt. Igazából ezt a teret nem is lehet kikerülni, minden út ide vezet, vagy inkább minden árkád ide vezet. Bologna ugyanis az árkádok városa, állítólag a központban lévő árkádok összesen 38 km-t tesznek ki. Mi ezt különösen előnyösnek tartottuk a délutáni esőzés alatt. Tehát a Piazza Maggiore Bologna legnagyobb tere, körülvéve fontos épületekkel. Itt található többek közzött a Basilica di San Petronio, ami Olaszorzság 5. legnagyobb temploma. A Maggiore mellett található a Fontana del Nettuno, vagyis Neptun szökőkútja. A szobornak van egy érdekessége, aki járt ott tudja mire gondolok :D

Basilica di San Petronio

Piazza Maggiore

Neptun szökőkútja

Sétánkat tovább folytattuk a belvárosban. Szerencsénkre egy ott tanuló Erasmusos lány csatlakozni tudott hozzánk és megmutatta a város legfőbb érdekességeit. Elhaladtunk a város szimbólumaiként emlegetett Asinelli és Garisenda tornyok mellett, meglátogattuk a Santuario di Santo Stefano bazilikát, ami igazából nem is egy, hanem 7 egymásba épített templom, pihenésképpen pedig ittunk egy kávét a világ legrégebben alapított egyetemén. Magára az egész városra, de különösképpen az egyetem területére jellemző a fiatalos légkör, diákok vannak mindenütt, nem hiába Olaszország egyik legjobb egyeteméről van szó. A délután további részében megnéztük az Archiginnasio-t, ami korábban egyetemi épületként, ma már azonban könyvtárként üzemel és a La Piccola Venezia-t, ami tulajdonképpen egy kis ablak amely mögött Velence egy részét lehet felfedezni.

Bolognai egyetemen

Archiginassio

Santuario di Santo Stefano

Piccola Venezia

Este már a buszon robogtunk Firenze felé, megérkeztünk, elfoglaltuk a szállásunkat, egy aranyos kis hostelt, és aludtunk, hogy másnap újult erővel vágjunk bele a városnézésbe. Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk,  már reggel elkezdett esni az eső, ami a nap folyamán csak kicsit maradt abba, úgyhogy Firenzét szakadó esőben jártuk körbe. A nap folyamán csatlakozott hozzánk több Erasmusos barátunk is Paviaból, így nagyon jó hangulatban telt az egész napunk. Sétánkat a Piazza Duomo-nál kezdtük, sajnos a dómba nem tudunk bemenni mivel zárva volt (Balga turista vésd az észbe előbb csekkold a nyitvatartást különben nem mész be!).  Útunkat tovább folytattuk, elsétáltunk a Basilica San Miniato al Monte épületéhez, megcsodáltuk a Basilica di Santa Croce-t (sajnos mire ideértünk már ez is bezárt), átsétáltunk az Arno folyó felett Firenze legrégebbi hídján a Ponte Vecchio-n, majd felmásztunk a Piazzale Michelangelo-ra, ahol megvártunk a napnyugtát és gyönyörködtünk a képeslapra illő kilátásban.

Csipet-csapatunk

Duomo di Firenze

Duomo

Basilica di Santa Croce

Ponte Vecchio

Kilátás a Piazzale Michaelangelo-ról

Már sötétben sétáltunk vissza a városba, szerencsére addigra elállt az eső. Végül meglátogattuk a középkori Firenze szívét, a Piazza della Signorina-t, ahol számos szobor és épület található, mint például a Neptun- kút, a Dávid szobor másolata, a Hercules szobor, a Palazzo Vecchio, ami a városházának ad otthont…Természetesen nem hagytuk ki a Loggia del Mercato Nuovo-t, amit a mondás szerint ha megsimogatunk és pénzt dobunk a szájába egyszer biztosan visszatérünk Firenzébe. Nagyon remélem, hogy ez így történik, ugyanis egy nap messze nem elég a városra és a temérdek látnivalóra!

Neptun- kút

Loggia del Mercato Nuovo

Örülök, hogy ebbe a két gyönyörű városba is eljuthattam és újonnan temérdek élménnyel gazdagodtam. Remélem lesz lehetőségem még visszatérni, hiszen ez a hétvége csak ízelítőül szolgált, még rengeteg felfedeznivaló maradt hátra. 

Tante belle cose!

Csenge 2016.05.03.