Un giorno a Milano

Cari tutti!

E heti blogbejegyzésemben nem a paviai eseményekről tudósítok (nem mintha nem történne itt semmi), hanem a hetem csúcspontjáról, a Milánóba tett látogatásunkról fogok kicsit mesélni.

A harmadik hétvégémet töltöttem Olaszországban, az eddigiektől eltérően nem a kollégiumban ülve a szakadó esőt bámulva, hanem napsütéses időben Milánó utcáin barangoltam. Vasárnap hajnalban keltünk, hogy elérjük a hét órás Milánóba tartó vonatot. Nagyon nehéz volt felkelni, mivel egész héten csak pár órákat aludtunk, de aki éjjel legény legyen nappal is az! Még nyolc óra előtt megérkeztünk és elindultunk gyalog a központ felé. A város teljesen kihalt volt, nem csoda hiszen még nem ütött 9-et sem az óra plusz tegyük hozzá, hogy Olaszországban vagyunk… Útközben megálltunk egy igazi olasz reggelire: croissant mellé egy erős milánói espresso, nem volt rossz na!

Elsőként a Teatro alla Scala-t néztük meg, majd a megfelelő mennyiségű selfie elkészítése után betértünk a Galleria Vittorio Emanuele II csodálatos épületébe. A galériából kilépve megpillantottunk a Duomo-t, egyszerűen lenyűgöző volt! Ezután megváltottuk a jegyeket és egy jó háromnegyed órás sorban állás és azt követő ellenőrzések (ezt amúgy nagyon szigorúan veszik, az emberrel még az innivalóját is megkóstoltatják) után bejutottunk a dómba. Szerencsénkre pont elcsíptünk egy szertartást, nagyon jó érzés volt a csodálatos dómban ülni és közben a misét hallgatni. Végül felmásztunk a dóm teraszára, ehhez nem tudok mit hozzáfűzni, teljesen olyan érzés volt, mintha a világ tetején állnék!

Reggeli

Selfie a Scala előtt

Galleria Vittorio Emanuele II

Duomo

A világ tetején

Turista létünkhöz híven hagyományos olasz ebédet ettünk: pasta-t és pizzat, nem csalódtunk egyikben sem. Ezután teli hassal elindultunk következő állomásunk, a Castello Sforzesco felé. Útközben egy kis utcában rátaláltunk egy hangulatos kávézóra, ahol elfogyasztottam életem eddigi legfinomabb fagyiját! Nemhiába az olasz gelato verhetetlen!

Pizza

A délutáni sziesztánkat a kastély kertjében a fűben heverészve, utcazenészek dobolását hallgatva töltöttük el. A tavasz első igazi vasárnapján itt gyűlt össze a város apraja-nagyja. A napunk ezzel véget is ért Milánóban, több látnivaló nem fért bele az időbe, úgyhogy kénytelenek leszünk még visszatérni! Ugye milyen rossz nekünk? :D 

A park

Castello Sforzesco

Mindenkinek nagyon szép hetet kívánok!
Ciao!



Csenge 2016.03.15.